Egy nagyon jó cikkbe futottam bele a mai nap, érdemes egy kicsit kivesézgetni, beszélni róla. Teljes cikk (kiemeltem a fontos mondanivalókat):
A médiában gyakran úgy jelenik meg az egész letöltögetősdi, mint gonosz bűnözők sportja; aki meg csinálja, ez nem érzi úgy, hogy bármiféle rossz dolgot követne el ezzel. A Sulinet újra tiszta vizet önt a pohárba: mit szabad, mit nem szabad, és ha olyat csinálunk, ami törvénybe ütközik, akkor mire számíthatunk?
Hozzászokhattunk már (sajnos), hogy a médiában, különösen annak bulvárosabb termékeiben nem éppen a világ árnyalt megközelítéseivel találkozhatunk. Ha tehát szóba kerül a fájlletöltés, akkor a letöltők amolyan bűnözőféle gonosztevőknek látszanak az újságban vagy a tévé képernyőjén. Ha viszont az ember már vetemedett ilyesmire (természetesen nem rólam van szó, meg nem is rólad, olvasó, hanem a szomszéd srác egyik haverjáról, én nem ismerem, a nevét sem tudom), és mégsem volt olyan érzése, hogy most ő ezzel bűnözött volna, akkor hajlamos átesni a ló túloldalára, és semminemű problémát nem látni a dologban. Nos, ha jogi szempontból nézzük a dolgot, akkor egyik félnek sincs igaza.
Először is nézzük meg azt, hogy mit mond a törvény, aztán azt, hogy mi következik ebből. Első problémánkat két részre kell bontanunk. Az egyik teljesen egyszerű: fájlcserélő programot letölteni, telepíteni, futtatni nem törvénybeütköző cselekedet. Azért nem, mert a fájlcserélő programokat lehet teljesen legális tartalmak csereberéjére használni; elképzelhető például, hogy egy zenész a saját szerzeményeit így terjeszti, mi több, nem csak elképzelhető, de van is ilyen. Azt a hasonlatot szokták erre használni, hogy ugyan lehet egy késsel akár embert is ölni, de ettől még nem fogják betiltani, hiszen bőven lehet más, törvénybe nem ütköző dolgokra használni. Amerikában ezt a kört akkor futották le, amikor a Sony kijött az első, házi használatra alkalmas videókazettával (Betamax), és egy nagy filmstúdió beperelte őket, ám végül a Sony nyert.
Na most a következő és jóval súlyosabb probléma akkor áll elő, ha véletlenül (!) mégiscsak olyasféle tartalmak áramolnának egy ilyen fájlcserélőn, melyeket szerzői jog véd. Mármost ilyen tartalmak a zenék, filmek, szoftverek, kivéve azokat az eseteket, amikor az előállító vagy kiadó másként nem rendelkezik (például freeware-ek esetén, vagy szabadon terjeszthető "amatőr" filmek, zenék esetén) - azzal védekezni, hogy "azt hittem, hogy ez a lemez nem jogvédett", elég abszurd; amiről nem biztos, hogy szabad, az szinte biztos, hogy védett, ha értitek, mire gondolok.
Aki már látott CD-t közelről, az bizonyára olvasta a feliratot: "A felvétel engedély nélküli másolása, kölcsönzése, sugárzása vagy nyilvános bemutatása tilos!" Tehát például ahhoz, hogy a rádióban lejátsszanak egy számot a lemezről, a kiadó engedélye kell, aki persze szíves örömest hozzá is járul ehhez, viszont kér érte pénzt. Ahhoz viszont, hogy valaki lemásolja a lemezt, nyomtasson hozzá valami színes borítót, és aztán pénzért árulja a piacon, nem szokták a kiadók engedélyét kérni, és tartok tőle, hogy ők nem is nagyon engednék meg.
Mindez a fájlcserélőknél úgy néz ki, hogy jogvédett anyagok megosztása azt jelenti, hogy azokat nyilvánossá tesszük (mindenki hozzáférhet, aki az adott fájlcserélő programot használja), ezért ez illegális (a jogtulajdonos engedélye nélkül).
A magyar szerzői jogi törvény szerint viszont más a helyzet a letöltéssel. A ProArt - Szövetség a Szerzői Jogokért közleménye szerint (amit itt olvashattok: http://mahasz.hu/m/hirek?h=1886) ez, "amennyiben jövedelemszerző/fokozó jellege nincs és csak a családi-baráti kör műélvezetét szolgálja - magáncélú másolásnak minősül, amely a törvény értelmében szabad felhasználás (azaz nem engedélyköteles, nem kell utána díjat fizetni). Az ilyen magáncélú letöltőket tehát nem lehet büntetni, velük szemben polgári peres úton sem lehet eredményesen igényt érvényesíteni." Fontos megjegyezni e helyt, hogy ez szoftverekre nem vonatkozik: a jogvédett programokat letölteni tilos, mint ahogy eladni, ajándékozni is csak mindenféle szigorú és bonyolult szabályok betartásával szabad.
A letöltés tehát a fenti megkötésekkel Magyarországon legális (más országok törvénykezése ettől eltérő lehet, sok helyütt nagy viták vannak erről). Összefoglalva tehát: letölteni "szabad", megosztani nem. Ugyanakkor persze hozzá kell tennünk, hogy a fájlcserélők egyik alapvető jellemzője, hogy nagyon csúnyán néznek arra, aki csak letölt, és nem oszt meg semmit; gyakran találkozhatunk olyan üzenetekkel, amelyek letiltással (ban) fenyegetik az ilyen önző alakokat (legkeményebb formájában: "share or die").
Felmerül még az a kérdés, hogy ha egyszer törvényt sértünk, akkor ennek milyen következményei lehetnek. Nos, börtönbüntetéstől csak a nagyon nagy üzemben "üzletelő", több milliós szoftverek másolatait pénzért áruló kalózoknak kell félniük. A Mahasz (Magyar Hanglemezkiadók Szövetsége) és a rendőrség mostanáig a piaci kalózokra vadászott, illetve olyanokra, akik hubokon (DirectConnect típusú programokkal elérhető szervereken) hatalmas mennyiségű filmet, zenét, programot kínáltak letöltésre, pénzért. Amit úgy is fordíthatunk, hogy "kis halaknak" nem kell félniük, ami lehet, hogy igaz, ám ettől még az is igaz, hogy a megosztás (akár egyetlen lemez megosztása) illegális cselekmény.
Bizonyára mindenki hallott arról, hogy Amerikában a nagy lemezipari óriások szövetsége, a RIAA rengeteg magánembert (pl. egyetemistákat, de akár fiatalabbakat is) perelt be. A www.p2pinfo.hu híre szerint (/) idén tízezerre emelkedett azok száma, akiket bepereltek - ugyanakkor a cikkben az is olvasható, hogy ezek az ügyek nem jutnak el a bíróságig, legtöbbször peren kívüli egyezséggel zárulnak, átlagosan 3000$ körüli értékben. És ilyesmik nem csak a távoli Amerikában történnek: az Európai Unió több tagországában is voltak már nagy akciók a letöltögetők ellen.
Hogy a jövő mit hoz, azt jelenleg senki nem tudja. Egyáltalán nem biztos, hogy a fájlcserélők használata csökkenti a lemezkiadók, filmforgalmazók bevételeit - mi több: ugyan valóban voltak évek, amikor megtorpant az üzletág, ám aztán jöttek olyanok, amikor újra növekedett a profit. A lemezárak csökkenésével például egyre többen csinálják azt, hogy letöltik az albumot, és ha tetszik nekik, akkor megvásárolják. (Ez nálunk a jóval alacsonyabb átlagkeresetek és az eltérő "hagyományok" miatt még soká fog elterjedni.) Ráadásul a RIAA agresszív fellépése egyáltalán nem csökkentette a fájlcserélők forgalmát. Sokan gondolkodnak a helyzet megoldásán, de a nagy ötlet még nem született meg.
http://www.sulinet.hu/tart/fcikk/Kgb/0/26576/1
Érdekes dolgok ezek. Van még mit tanulni. De korántsem ilyen árnyalt a kép. Ahogy a cikk írja: a jogvédők agresszív fellépése egyáltalán nem csökkentik a fájlcserélők forgalmát. Ennek nagyon jó bizonyítéka a két héttel ezelőtti támadás.
